Keresés Több civil egyesület összefogásának és hosszú hónapok óta tartó közös kampányának eredményeként a kormány úgy döntött, hogy megemeli az ápolási díj összegét. Lesznek családok, amik több mint 70 ezer forinttal kaphatnak havonta többet. A beteg gyereküket a nap 24 órájában otthon ápoló szülők helyzetével az Abcúg is évek óta foglalkozik. Az elmúlt években nem volt ilyen nagy hatású társadalmi kampány, amelynek hatására valóban javult volna több tízezer ember helyzete – írja aHang civil platform csütörtöki közleménye. A kormány ugyanis úgy döntött, hogy az ápolásra szoruló gyermekek után járó díj összege egységesen havi 100 ezer forintra nő január 1-jével. A tervek szerint ez az emelés folytatódik a következő években is, a cél az, hogy 2022-re – három lépésben – ennek az ápolási díjnak a mértéke elérje az akkori minimálbér összegét. Az ápolási díj megalázóan alacsony, havi maximum 52. 800 forint jelenleg. A beteg gyereküket a nap 24 órájában, sokszor egyedül, bármiféle külső segítség nélkül otthon nevelő szülők számára ez összeg megalázóan alacsony volt.
Pár nap alatt 50 szervezet csatlakozott hozzájuk és tízezrek írták alá a petíciót, amely az otthonápolók elismerését követelte. A kampány első szakaszában a szervezetek a média hathatós segítségével egyfajta felvilágosító munkát végeztek: történeteken keresztül mutatták be, hogy mit jelent ma Magyarországon otthonápolónak lenni. Kiderült: a magyar emberek nem részvétlenek, hanem informálatlanok voltak. Az emberek döntő többsége nem tudta, hogy ma Magyarországon maximum 52 800 forint segélyt kap az, aki éjjel-nappal ápolja beteg hozzátartozóját és hogy áldozatvállalása nem minősül munkának – írják közleményükben. Pár hete új irányt vett a kampány: a megszerzett erős társadalmi támogatottságot kívánták demonstrálni a szervezetek, felhívni a figyelmet arra, hogy nem "csupán" az 50 ezer otthonápoló, de a magyar emberek összessége valódi változást követel az ügyben. A Pulzus Kutató reprezentatív nyári felmérése szerint a magyar emberek 94 százaléka gondolja úgy, hogy az otthonápolást munkaként el kell ismerni és megfelelő módon bérezni.
"Vannak esetek, amikor a felülvizsgálat értelemszerűen szükséges, de a legtöbb esetben nem. "
Korábban bejárta a médiát, hogy sok esetben még az ápolásra szoruló Down-kóros és autista gyerekek esetén sem állapította meg a szakértő, hogy a gyereket ápoló szülő gyodra jogosult. Ungár Péter felhívta a figyelmet a felülvizsgálati rendszer egy másik visszásságára is, a képviselő szerint aránytalanul nagy bürokratikus terhet jelent az, hogy az állam a kétévenként esedékes felülvizsgálatokra 23 ezer forintot különít el alkalmanként, holott sok esetben nem is lenne szükség a felülvizsgálatra. "A felülvizsgálat is drága, ahhoz képest, hogy az otthonápolási díj 53 ezer forint, a 23 forintos felülvizsgálat ennek az összegnek a fele. Ha a legmagasabb kategóriát nézzük, ami a százezres, akkor ennek a díjnak is az ötödét az állam adminisztratív terhekre költi. " – mondta el a Mércének Ungár Péter, aki szerint sok esetben valójában nem is lenne szükség a jelenlegi, pontozási rendszeren alapuló felülvizsgálatra, ilyen például az autizmus spektrumzavar vagy az akut demencia diagnózis. Ezek a diagnózisok nem tűnnek el, az ápoltak állapota pedig nem javul akkora mértékben, hogy többé ne legyen szükség az otthon ápolásra az esetükben, elegendő lenne tehát ezen ápoltak egyszeri megvizsgálása is.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Több mint háromezerrel, 50 700-ról 54 ezerre bővült azoknak a köre, akik jogosultak az ápolási díj valamelyik formájára – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára csütörtökön az M1 aktuális csatornán. Rétvári Bence emlékeztetett, hogy a kormány januártól – új kategóriaként – a tartósan beteg, önellátásra képtelen gyermeküket otthon ápolók számára bevezette a gyermekek otthongondozási díját (gyod), amelynek összege havi bruttó 100 ezer forint és a gyermek életkorától függetlenül folyósítható. A gyod összege jövőre 24 százalékkal 124 ezer forintra emelkedik, de a kormány célja, hogy az összeg 2022-ig elérje az akkori minimálbér szintjét – hangsúlyozta, hozzátéve: akik 20 évig otthon ápolják gyermeküket, 50 ezer forintos nyugdíj-kiegészítést is kapnak. Az államtitkár kitért arra is, hogy januárban minden egyéb ápolási díj összege 15 százalékkal emelkedett, a következő három évben pedig 5-5-5 százalékkal nő majd.
Szél Bernadett az utóbbival kapcsolatban azt írja: "Ha mindenki egységesen megkapta volna a 100 ezer forintot, az csak 20 milliárd pluszt jelentett volna az államnak. Magyarul itt naponta röpködnek a százmilliárdok vadászkiállításokra, Budapest-Belgrád vasútra, miegymásra, de a kormány még azt a 20 milliárdot is sajnálta a 0-24-ben kemény munkát végző otthon ápolóktól. Amíg naponta égetnek el propagandára tízmilliárdokat, éves szinten nem jut plusz 20 milliárd az otthonápolóknak. Ez színtiszta értékválasztás: mutatja, mit értékel a Fidesz és mit nem. "
Ez azonban a hatásvizsgálatban megjelenő legnagyobb összeg – egy másik tervezet szerint amennyiben csak az emelt és a kiemelt ápolási díjra jogosultak kaptak volna 138 ezer forintot, az ápolási díj alapösszege pedig 110 400 forint lett volna havonta, az 16, 8 milliárd többletforrást igényelt volna. A nettó minimálbér szintjére növelés a sávos rendszer megszüntetése esetén 11, 9 milliárd, annak meghagyásával (az alapösszeg alacsonyabb) pedig 10 milliárd forint plusz forrást igényelt volna a költségvetésben. Az ügy előzménye, hogy tavaly nyáron Ungár módosító indítványt nyújtott be az ápolási díjak átalakítására: azt akarta elérni, hogy az ápolási díj mértéke is a gyoddal azonos szintre, legalább havi százezer forintra nőjön. Ezt a kormánypártok nem szavazták meg, Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a döntést azzal indokolta, hogy nehéz kiszűrni a visszaéléseket, valamint az emelésnek nincsenek meg a feltételei a költségvetésben. A felülvizsgálati rendszer valóban problémás, azonban nem kifejezetten a visszaélések miatt.
Az ápolási díjban részesülőknek csak a 38 százaléka lett jogosult a GYOD-ra, derítette ki Szél Bernadett a Központi Statisztikai Hivatal 2019-es adataiból. Szél Bernadett országgyűlési képviselő közérdekű adatokat próbált kikérni az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi), hogy megtudja, hányan részesülnek GYOD-ban, azaz gyermekek otthongondozási díjában és különböző ápolási díjakban. Az Emmi azonban visszaírta, hogy fogalma sincs az adatokról, Szél Bernadett pedig ezután nézte a KSH 2019-es adatait, amiből kiderült, hogy: az ápolási díjban részesülőknek csak a 38 százaléka lett jogosult a bruttó 100 ezer forintos GYOD-ra, és 20 ezer ember kapta meg, miközben 33 ezer otthonápolónak csak 15 százalékkal emelték az ápolási díját, (Ők azok, akik nem a fogyatékossággal élő gyerekeiket gondozzák, hanem valamilyen más tartósan beteg rokonukat. ) az ápolási díj átlagos összege 50 ezer forint volt 2019-ben, ami a GYOD fele, az ápolási díjra pedig 2019-ben összesen 20 milliárdot költött az állam.
A napokban újból felkerestük a kormányhivatalt de elutasítottak, mondván csak akkor igényelhetné ha most menne nyugdíjba. A nyugdíja 50 000 Ft, a mai napig ápolja nővéremet. Azt kérdezném, semmi esélye az ápolási díjra? Teljes cikk... Folytatódnak az egyeztetések az ápolási díjról 3 éve A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) és a többi érdekvédelmi szervezet folytatja az egyeztetéseket a kormánnyal az ápolási díj ügyében, mert szerintük csak átmeneti megoldás született és a többi 33 ezer érintettre nézve hátrányos a döntés - írja az MTI. Teljes cikk...
Az emelkedés a költségvetésben is látszik: míg 2010-ben 15, jelenleg 45 milliárd forint áll rendelkezésre a teljes ápolási kasszában – közölte. Az államtitkár rámutatott: a gazdaság teljesítménye teszi lehetővé, hogy a kormány jóval több támogatást tud adni azoknak, akik ezt az "embert próbáló feladatot" végzik. Rétvári Bence a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában azt hangoztatta, hogy bár az ellenzék korábban követelte az ápolási díj emelését, december 12-én a parlamentben "ezeknek a jogszabályoknak a megszavazása helyett a munka törvénykönyve miatt sípoltak" az ülésteremben. (MTI)