Faludy György a magyar történelem egyik legsötétebb korszakának megdöbbentő történetét írta meg Szolzsenyicin Gulágjához is hasonlított életrajzi regényében. A Pokolbeli víg napjaimban az Andrássy út 60. és Recsk poklát megjárt költő sorsát 1953-ig, a táborból való szabadulásáig kísérhetjük figyelemmel. Mindaz, ami kapaszkodót nyújtott számára a hányattatás éveiben - ösztönös életigenlése, a testi szépség és a szellemi nagyság iránti feltétlen tisztelete -, mélyen áthatja anekdotáit. Kortörténeti jelentősége mellett a Faludyra oly jellemző irónia és elemi őszinteség teszi a könyvet lebilincselő olvasmánnyá. Az odüsszeuszi életutat elbeszélő regény időközben trilógiává bővült: Pokolbeli napjaim után címmel 2000-ben, A Pokol tornácán címmel 2006-ban látott napvilágot a folytatás. A harmadik kötet megjelenését a legendás költő már nem érhette meg. A Pokolbeli víg napjaim 1962-ben jelent meg először, angol nyelven, My Happy Days in Hell címmel. A kötet Nyugat-Európában széles körben ismert volt már, mielőtt a magyar közönséghez is eljuthatott volna.
Összefoglaló Faludy György a magyar történelem egyik legsötétebb korszakának megdöbbentő történetét írta meg Szolzsenyicin Gulágjához is hasonlított életrajzi regényében. A Pokolbeli víg napjaimban az Andrássy út 60. és Recsk poklát megjárt költő sorsát 1953-ig, a táborból való szabadulásáig kísérhetjük figyelemmel. Mindaz, ami kapaszkodót nyújtott számára a hányattatás éveiben - ösztönös életigenlése, a testi szépség és a szellemi nagyság iránti feltétlen tisztelete - mélyen áthatja anekdotáit. Kortörténeti jelentősége mellett a Faludyra oly jellemző irónia és elemi őszinteség teszi a könyvet lebilincselő olvasmánnyá. Az odüsszeuszi életutat elbeszélő regény időközben trilógiává bővült: Pokolbeli napjaim után címmel 2000-ben, A Pokol tornácán címmel 2006-ban látott napvilágot a folytatás. A harmadik kötet megjelenését a legendás költő már nem érhette meg.
Zaklatott életében több kontinensen és világrészen megfordult: Afrikában, Észak-Amerikában, sőt még Óceániában is. Emigrációk egész sorába kényszerült, s eközben kiállta a magáncella és a kényszermunkatáborok megpróbáltatásait is. Pokolbeli víg napjaim c. önéletrajzi ihletésű regényét Faludy már londoni emigrációja idején írta, s először angolul jelent meg 1962-ben, Londonban, My Happy Days in Hell címmel, Kathleen Szasz fordításában. Regényének megírásával Faludy jóval megelőzte kortársa, Szolzsenyicin A Gulág szigetcsoport c. regénye keletkezésének idejét (1973) követően még több angol, német, francia és dán nyelvű kiadást is megért a regény, amelyek meghozták Faludy számára az ismertséget egész Nyugat-Európában, sőt a világirodalom egyik legjobb memoárírójának kijáró elismerésként kétszer is Nobel-díjra jelölték. Magyar nyelven először 1987-ben jelent meg az AB Független Kiadónál Budapesten, de csak szamizdatos formában terjeszthették. Magyarországon hivatalosan először 1989-ben jelenhetett meg a Magyar Világ Kiadó gondozásában.
Azt írta róla Csíkszentmihályi Mihály, hogy "Hosszú élete során Faludy több tragédiát élt meg, mint amennyit egy ember egyáltalán kibírhat, s mégis többet adott hozzá a jövő komplexitásához, mint sokan mások". Talán azért vált ez lehetségessé, mert Faludy hitt abban, hogy a szavak segítségével biztonságot adó világot alkot, az általa teremtett világ pedig azután is fennmarad, miután ő eltűnik a föld színéről.